2013. június 30., vasárnap

06.29 lightos nap

Ma a mozgás kimerült abban, hogy sokat sétáltam, megtanultam gólyalábon járni, ami nagyon buliiii és végül, de nem utolsó sorban, végigugráltam egy másfél órás Paddy and the Rats koncertet. Iiiiigazi élménynap! :)

06.30 Zuzana megfogott...

...és nem ereszt. Egyszerű, szadista workoutjai olyan fokú izomlázat okoztak nekem, amitől jajgatva ülök-kelek, így ma is vele tartottam a pokolba, méghozzá két workouton keresztül.

2013. június 28., péntek

06.28 újabb Zuzka és a sw-csoport napi feladata

A lényeg a címben. Még éjszakás, fáradt, sétált, majd este gyorsan guggoltam, kitörtem ugrálva, fájt, de élveztem. Aztán Zcut disc1 workout2. 15:35, 11 másodperccel rosszabb, mint a Zuzanáé. Finom volt, majd részletezem, most rohanok, mert ma még meló.

2013. június 27., csütörtök

06.27 Zuzana ismét megihletett...

...és mivel még éjszakás és álmos vagyok, így nem maradt sok időm edzegetni. Gondoltam a p90x mell-hát edzésére, de nem maradt elég időm, így Zuzka Zcut Power Cardiojából próbáltam ki az első disc első workoutját. Lazának, tünt, de annyira nem az :) 10:18 alatt végeztem, nem tudom hogy tartott addig, majd ismétlem valamikor, mert nagyon finom volt. Na mára ennyi, rohanok dolgozni. Megint.

2013. június 26., szerda

06.26 Egy kis hangolódó ez meg az

Maaaaa délelőtt aludtam ismét. Unom ezt a sok esőt lassan, bár a hőfokot kedvelem. Holnap azt hiszem, már futok is valamicskét. Ma a húzódzkodón játszottam, főleg chin-uppal, de különböző szélességű és fogású húzódzkodásokkal próbálkoztam.

06.25 Ébredezem, de még pihenek

Éjszakára dolgoztam, így sokat aludtam, a másodlagos bántalmakat, izomlázakat is kezdtem kiheverni. Szerencsémre bejött a képbe a gyors, vegetáriánus regeneráció. Kezdett előjönni a pszichés frusztráció, amiért nem edzettem. Ilyenkor tonnásnak érzem magam. Kicsit beteg, de roppant motiváló. Igaz, hogy továbbra sem edzettem. Viszont nem ettem annyit és kezdtem játszogatni a húzódzkodón.

06.24 Lustán fetrengtem, strandoltam

További pihenés. Kicsit úsztam a strandon, de nem eleget ahhoz, hogy már sportnak minősüljön. Előjöttek a másodlagos bántalmaim, izomlázak, húzódások. Nem bakfitty. :)

06.23 Sebesülten feküdtem...

...álló nap és ennyi volt, ami tellett tőlem az evésen kívül. Varasodtam, csodálkoztam, hány helyen fáj.

2013. június 23., vasárnap

06.22 Nagy Helyi Teljesítménytúra

Másodszor veszek részt ezen az eseményen, ami valahogy nem jó ómen nekem. Tavaly is lerokkantam közben és most is. Máskor gond nélkül megteszek ilyen távokat és számomra a terep sem tünt különösebben nehéznek, mégis sikerült teljesen paffra kerülnöm.

06.21 sétálós-szalagozós-pihizős

Hét végére teljesen kikészültem a melegtől. A Garminom is, mert feladta, legvadabb nyomkodásra sem nyikkant és kezd nagyon-nagyon elegem lenni belőle az ilyenek miatt. Viszont szervízeltetni annyira brutális összeg, hogy majdnem jobban megéri egy új. Mindegy, a lényeg, hogy nem mentem futni (ezt később megbántam), viszont rögtön munka után boltozni mentünk a párral, nyakunkba vettük a fél várost. Hazaértünk, sziesztáztam és este visszamentem a stadiont kiszalagozni a másnapi teljesítménytúrásoknak. Közben teljesen romantikus hangulatomba kerültem, O sole mio és kiülős-sörözős feeling, de a párnak ugyanez idő alatt otthon vacsizós-alvós kedve támadt, így győzött a lustábbik és korán ágyba estünk.

06.20 játszifutós a stadionban

Délután mérgesen elrohantam otthonról, berontottam az első boltba a szükséges alapfelszerelésért: rejtvény, jégkrém, ízesvíz. Aztán belecseppentem a hegyi teljesítménytúra szervezésébe, jártam erre-arra, végül kiültem a stadiba rejtvényezni egy hűvös lépcsőre és figyeltem a futókat, integettem az ismerősöknek.

2013. június 19., szerda

06.19 icipicit mozgós

Meggyőztem magam, hogy nem jó ötlet minden nap tízet futni, mivel a hétvégén brutál futókirándulásra indulok. Pluszban a tegnapi részidős elég brutális volt ahhoz, hogy járjon egy nap pihi. Nem fáj, de kicsit feszül a combtövem. És végre nekiláttam rendet rakni a ruháim közt és megszüntetni a kisszoba raktár-jellegét és nem mertem  félbehagyni az ihlet legszebb pillanatait. Szóval 4*17 fekvőtámasz sok pihenővel közben, (1:20-0:10)*3 plank oldalt-hagyományos-másik oldalt. Még kis hasizom, icipici húzó és elég is mára.

06.18 melós intervall futás

Stadifutásra indultam este fél kilenckor. Nem túl meglepő módon nem én voltam az egyetlen esti futó, még akkor is érkeztek páran, mikor én már kb egy óra múlva távoztam. A távom pontosan annyi lett, mint az előző nap és majdnem az időm is, de a futás mikéntje teljesen más.

2013. június 17., hétfő

06.17 futottam

Csak 10 km és kínkeservesen, de megvolt. Főleg országúton, de visszafelé került bele pár kilométer rét is és nincs levágva a fű. Érdekes volt. Majd holnap feltöltöm a kis táblázatkáját. Érdekes, hogy egy hét alatt mennyire ki lehet esni a ritmusból.

2013. június 16., vasárnap

06.16 strandolós

Ezt a hetet már a pihenésre hagytam, nem akartam az utolsó napját elrontani, így eszegettem, amit jól esett (ez még így is csak rengeteg szotyit, tejeskávét, némi kekszet, zabkását, salátát jelentett és bónuszként gesztenyelekvárt, nyammmiiiii) és pihentem, strandra mentem, csak este végeztem átmozgatásképpen és felkészítésképpen a következő hétre 4*16 fekvőtámaszt és 4*8 segítséges húzót.

06.15 még mindig semmi,

azazhogy dehogynem: boltban sétálgattam, nagyokat aludtam, tanultam, olvastam, szolídan étkeztem. Ez a hét már erre van szánva. Hízni szerencsére nem kezdtem el.

06.14 további semmittevős napok

Kezdem élvezni. 4*15 fekvőtámasz és ennyi.

2013. június 13., csütörtök

06.13 Kétoldali Futásundor...

...tört ki rajtam, ez már hivatalos. Ma is addig húztam az időt, amíg nem jutottam ki. Viszont jól kialudtam magamat. Most eszek egy fáin salátát, aztán fürdök, hajat mosok és dolgozni megyek. Úgy döntöttem, nem erőltetem ezt a futás-dolgot amíg nem akaródzik, volt már ilyen nem egyszer. Inkább sietősen kitalálom, hogy mit sportoljak helyette, mert ez a sok pihenés árt a kis lelkemnek. Este lehet, hogy a silent killer újra szárnyal, vagy az 550 rep fat... nem tudom, még egy laza jóga, vagy hasizom is szóba jöhet, pihenőnap viszont nem. Megálmodom a dolgot. Ja és utálom a délutánost, mondtam már? Mire összekapnám magam bármire is, mehetek dolgozni.

2013. június 12., szerda

06.12 Meglátjuk...

...mert a délelőttöt nagyrészt az öcsémmel szókirakózva töltöttem, ami most fontosabb elfoglaltságnak tünt a sportnál, lévén, hogy két nap múlva visszamegy Londonba és lehet, hogy megint nem látom több, mint egy fél évig. A sport meg megvár. Délutánra megyek dolgozni...

06.11 Megküzdöttem a mai kisfutásért...

...méghozzá magammal. Semmiféle testrészem nem kívánta, dörgött az ég is, de erőt vettem magamon és még munka előtt egy viszonylag gyorsat és rövidet futottam a városban. Az elején a teleksort céloztam be, jó kis emelkedőkkel. Ezután vissza az utcákra, csak a távolság végett. Kicsit megáztam, de nem volt vészes, még jól is esett.

2013. június 10., hétfő

06.10 ellustultam, nincs mese

Ma határozott futásundorral ébredtem. Mostanra kicsit összekaptam magam és úgy döntöttem, hogy valószínű a tegnapi rossz élmények vették el végképp a kedvemet. Hát, meglátjuk, ma megint pihenek. Estére nyilván összekaptam volna rendesen magamat, de délutánra dolgozom. Már megint, Igazából a munkát is marhára utálom, úgyhogy ez valami általános undor lehet most. Viszont a tanulós kedvem kezd megjönni és ez jóóó :)

2013. június 9., vasárnap

06.09 ...a mai terepfutásra



Még nem indultam el, mert technikai zűrök léptek fel. Pedig végre jó az idő is, hét ágra süt a nap. Csakhogy mérnem kellene a két hét múlva rendezendő teljesítménytúrára egy szakaszt. És futnom is ugyanott, csak egy kicsit (jócskán) tovább szeretnék. És a futást is mérni kell és a szakaszt is.

06.08 Rápihentem...

:)

2013. június 7., péntek

06.07 Futottam

Nem bírtam tovább futás nélkül, nekem ez rossz érzés így. Mikor felkeltem, olyan szép idő volt, napsütés, no eső, el is határoztam, hogy nem sokára indulok. Aztán sajnos elhúztam az időt, így ötkor megint szakadó esőben bánatoskodtam kifelé az ablakon. Végül hétkor nem bírtam tovább, épp szünetelt az áldás, így nekiindultam.

2013. június 6., csütörtök

06.06 pihike, vagy kis hasizom

Ilyen izomlázzal, ráadásul szakadó esőben nem nagyon van más lehetőségem, mint megint pihenni egy kicsit. A hétvégi terveim szponzor hiányában a semmibe vesztek, de azért nem adom fel: edzésként egy jó kis terepfutást tervezek.

06.05 kicsi futás izomláz-országban

Borzalmas izomláz gyötör a tegnapi Zuzana-edzés miatt. De tényleg, nem átlagos, nagyon durva. Minden áldott leülésnél jajjveszékelek, hajolni nem nagyon tudok, ha megpróbálok gyorsan menni, becsuklik a lábam. Brutális. De azért futni még sikerült eljutnom, bár csak nagyon rövidet. Aztán várt rám a munka.

2013. június 4., kedd

06.04 heti képek és megbeszélt futás HELYETT Silent Killer lecsaaaap!

Éjszakára dolgoztam, amióta csak felkeltem kora délután, folyamatosan esett az eső. Kezdem nagyon unni. Remélem, hat órakor abba hajlandó hagyni egy órányira, amíg én lerovom a soros penitenciámat, mert kicsit kevés lesz a futás mostanság, sok a köret. Rápihenő-futás-utánapihenő....ehhh.
Kíváncsiságképpen megcsináltam a szokásos heti képeimet, főleg, mivel a hétvégén annyit ettem, mint egy cirka kilencven kilós, három gyerekes madonna. Vagy inkább többet.

2013. június 3., hétfő

06.03 Verseny utáni pihenő

Itt-ott fáj és sajog, a gyomrom pokoli, de amúgy minden rendben. Holnapra már le van beszélve a futásom, de ma még pihenek. Két napja eszek nonstop, lassan ideje abbahagyni...

06.02 erdei-hegyifutás


Isteni versenyen vagyok túl. Az időjárás miatt nem jöttünk össze túl sokan, de aki bevállalta, jól járt. Ideális futóidőt fogtunk ki, 28 kilométeren és 1000 méternyi szintemelkedésen küzdöttük keresztül magunkat. Hogy mit kaptunk ezzel a kalanddal?

06.01 A totális kényszerpihi

5 km verseny előtti átmozgató volt a terv. Reggeli piacolás után azonban befutott a hívás, hogy a Londonból hazafelé tartó öcsikém gépe késik, reggel 8 helyett ki tudja, hogy mikor indul. Ez annyit jelentett, hogy nem lehetett kiszámolni, mikor ér Lisztferihegyre, eléri-e az utolsó buszt kisvárosunkba. Valószínűnek tünt, hogy nem. Így egész nap gálában ültünk és vártuk, hogy kiderüljön, hogy mi lesz. Végül este nyolc után értünk fel és éjfélre haza, amikor is már nem álltam neki a futásnak, ovkorsz. Így verseny előtti edzésként ettem és imádkoztam. De az öcsinek örülök.