Mentünk ma futni a szemközti dombra. Jól esett, jól is ment, csak folyton megálltam tájat csodálni,
pedig sajnáltam Gábort, mert ő szemlátomást ment volna szívesen tempót is. Tovább rontotta a helyzetet, hogy kicsit elkavarodtunk, miután megcsodáltunk egy tavacskát felnőtt és fiacshattyúkkal. Jött a fenetudjamifrancosgöröngyös, meg a gázlódebokáigvíz, így íveset kerülve egy traktorkeréken, majd egy nádas kellős közepén kötöttünk ki. Aztán a búzamezőben. Legvégül az út is meglett, a hangulatom is tetőzött, már csak azt sajnálom, hogy munka előtt nem maradt idő egy kapuccsínóra. Viszont ma ebédeltem, uzsonnáztam, szóval örömbódoccságbékevan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése